apokolarnyai.blogspot.com
A Pokol árnyai: 20. fejezet
http://apokolarnyai.blogspot.com/2013/05/20-fejezet.html
2013 május 10., péntek. Indulnod kell, ha nem akarsz elkésni! Az ablakra pillantottam, immár mindkét szememet nyitva tartva. A fák leveleit óvatosan fújta a tavaszi szellő. A nap sugaraiban szálló por kötötte le a figyelmemet, de anyám hangja gyorsan rángatott vissza a jelenbe. Tényleg nem akarsz felkelni? Leült az ágy szélére. Bámult valamit a padlón, amit én nem láthattam. Sokáig nem szólalt meg, csak nézem őt, de anyám elveszett a gondolataiban. A futástól elfáradtam, izzadság folyt végig a homlokomon...
apokolarnyai.blogspot.com
A Pokol árnyai: 19. fejezet
http://apokolarnyai.blogspot.com/2013/05/19-fejezet.html
2013 május 2., csütörtök. Arra jutottam, hogy lehet, hogy csak azt akarja hinni, hogy ez működik. Talán nem mer arra gondolni, mi lesz, ha mégse? Biztosan képes vagy rá? Jamie aggódó pillantása repített vissza a jelenbe. Azon kaptam magam, hogy még mindig őt bámultam, miközben a szám vágyakozón szétnyílt. Reméltem, hogy ezt ő nem vette észre, de erre nem volt sok esély. Persze. - Hangon lágy volt, arra törekedtem, hogy a fiú megnyugodjon, hogy képes legyen elengedni engem. Döntöttem és ezt akarom! Szólt ...
apokolarnyai.blogspot.com
A Pokol árnyai: Köszönetnyílvánítás
http://apokolarnyai.blogspot.com/2013/05/koszonetnyilvanitas.html
2013 május 18., szombat. Szóval köszönöm azoknak, akik elolvasták, feliratkoztak, de egyelőre ez a blog ennyi volt :). Mindenféleképp szeretnék nyitni egy újat, csak abban nem vagyok biztos, hogy nyilvánosságra adom a történetet. Még nem döntöttem el, mihez akarok kezdeni mindezzel. Addig is sziasztok! Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom). A művész semmit nem ér tehetség nélkül, de a tehetség semmit nem ér munka nélkül.". CHAT az oldal alján! Follow my blog with Bloglovin. If you were a tear.
apokolarnyai.blogspot.com
A Pokol árnyai: 17. fejezet
http://apokolarnyai.blogspot.com/2013/04/17-fejezet.html
2013 április 26., péntek. Kérdeztem Jamie-t, aki tehetetlenül rázta a fejét. Csak bámult maga elé, nem akart a szemembe nézni, én viszont elkeseredetten kerestem a pillantását. Le akartam olvasni az arcáról akárcsak egy halovány érzelmet, de nem tudtam. Mégsem ölhetem meg őt. Ahhoz túl fontos, hogy én végezzek vele. És én sem szeretnék meghalni, hisz akkor minden, amiért eddig küzdöttem, kárba vész. Ha haza is jutok, a bűntudat nem hagyna nyugodni. És ha én halnék meg? Legalább ő élhetné tovább az életét...
apokolarnyai.blogspot.com
A Pokol árnyai: 18. fejezet
http://apokolarnyai.blogspot.com/2013/04/18-fejezet.html
2013 április 28., vasárnap. Elszorult a torkom. Nem voltam képes folytatni a gondolatmenetet. Nem akartam tudni, hogy Jamie nélkülem él majd boldogan. Azt reméltem, hogyha meghalok, a fiú nem fog elfelejteni. Ezt akartam, hogy valaki szeressen, akkor is, ha már nem leszek vele. Tudtam, hogy ez önző dolog. Nem akartam neki fájdalmat okozni az emlékemmel, de mindig is ebben reménykedtem. Tudod, hogy nincs más lehetőség. Már hogy ne lenne? Egyikünknek sem kell meghalnia! Vagy te ölsz meg, vagy a szörny....
apokolarnyai.blogspot.com
A Pokol árnyai: 16. fejezet
http://apokolarnyai.blogspot.com/2013/04/16-fejezet.html
2013 április 23., kedd. Hirtelen megálltam. Úgy éreztem, a lábaim leszakadnak. A talpam égett, és éreztem, hogy felhorzsolódott. Alig kaptam levegőt, az ájulás határán voltam, miközben a szörny hatalmas alakja egyre közelebb ért. Kihúztam magam. Eldöntöttem, hogy most szembe nézek vele. Elegem volt a menekülésből, ráadásul értelmét sem láttam már többé. Nem bújhatunk el, mindenhol ránk talál. Véget vetek a szenvedésnek. Csak segíteni. akartam - mondtam akadozva. Egyre nehezebben kaptam levegőt, m...Jamie...